A gyanútlan újságolvasónak úgy tűnhet, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) állandóan baj van. 2009 és 2012 között az Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK) vezetése és a kari Hallgatói Önkormányzat (HÖK) egymásnak csalták el a közpénzt, 2013-ban az ÁJK gólyatáborában-, míg 2014-ben a Tanító- és Óvóképző Kar (TÓK) gólyatáboraiban erőszakoskodtak a lányokkal. A kívülálló számára a sztorikban csak az ELTE neve köti össze ezeket az eseteket, míg a rendszert ismerők számára további fontos kapcsolódási pont is található.
A rendezvények szervezése nem mindig a mostani metódus szerint zajlott. A 2005-ben elfogadott felsőoktatási törvény megszüntette az Egyetemen található kari hallgatói önkormányzatok viszonylagos autonómiáját, innentől kezdve megnövekedet az egyetemi hallgatói önkormányzat (EHÖK) érdekérvényesítő ereje a kari HÖK-ök rovására, így egy kézben összpontosult a döntés a rendezvények szervezőiről is. Bár formálisan az egyetem vezetése dönt a rendezvények engedélyezéséről és a lebonyolításáról, azonban a döntések „előkészítése” továbbra is a hallgatók-, ezen belül is az EHÖK kezében volt mostanáig.
A bejegyzés első bekezdésében olvasható három esetben közös pont az ELTE EHÖK korábbi elnöke: Zaránd Péter, akivel korábban már foglalkoztunk ebben a blogban. Péter 2013 őszén került az egyetemi hallgatói önkormányzat élére azzal az ígérettel, hogy szakít a korábbi évek átláthatatlan gazdálkodásával, és új alapokra helyezi az érdekképviseletet. Szép törekvések. Programja innen letölthető.
Zaránd már az ÁJK 2013-as gólyatáborában részt vett, ahol a nemi erőszakon kívül további problémák is előkerültek, ezek azonban eltörpültek a megerőszakolás mellett. Ebben a gólyatáborban több pénzügyi szabálytalanság is történt, a károkozás mértéke meghaladta az egymillió forintot. Kari szinten nagyobb balhé is kerekedhetett volna belőle, azonban a felvezetőben megemlített közpénz áthelyezés vélhetően megkönnyítette a kar és a kari HÖK közötti együttműködést az eset elsikálása érdekében. Zaránd egyébként 2009 és 2012 között 1.620.000 Ft-ot markolt fel az ÁJK HÖK-ből, ahol a Jurátus című hökös lap főszerkesztője volt. Zaránd Péter volt az is, aki az EHÖK részéről új szereplőként behozta az ELTÉ-re a K&B Fest Kft-t, amely aztán fővállalkozóként részt vett a gólyatáborok, köztük az elhíresült fonyódligeti TÓK-os, és a kisebb port kavaró ÁJK-s rendezvény lebonyolításában is, ahol ocsmány szövegű dalokat énekeltettek a gyülekezőn a gólyákkal. Péter már nem az ELTE EHÖK elnöke, utódjául Kiss Edinát választotta meg az EHÖK Küldöttgyűlése, aki Zaránd korábbi kabinetfőnöke volt.
Befolyása az egyetemi önkormányzatra tehát megmaradt, új munkahelyért pedig az ELTÉ-t sem kellett elhagynia, a kancellár tanácsadóként alkalmazta saját maga mellett. Így kerülhetett újra a közbeszerzési pályázatok közelébe, ahol a belsős pletyka szerint komoly szerepe volt a Lágymányosi Egyetemi Napokat (LEN) kiíró pályázat elbírálásában, lobbizott is a K&B Fest Kft. érdekében. Ezért fordulhatott elő, hogy a K&B annak ellenére nyerte el a rendezés jogát, hogy pályázata nem feltétlenül volt jobb az ellenfelénél, és még az előzetes vállalásaikat sem teljesítették teljes körűen. További érdekesség, hogy ez az ellenfél az a csapat volt, amely jóval több rendezvényt szervezett már az ELTÉ-n, korábban többször sikeresen szervezte meg a LEN-t, és jelenleg is üzemelteti az ELTE legnagyobb kollégiumának hallgatói centrumát.
Zaránd eddig mindent megúszott. Talán mostanra az egyetem vezetése számára is összeáll a kép, és a beharangozott belső vizsgálatuk során sikerül ezt a szálat is eredményesen felderíteniük. Az ELTE vezetői számára pedig mindenképpen javaslom saját életvezetési tanácsadójuk használatát, mert lassan annyi belső problémát kell feldolgozniuk, hogy szakemberek segítségére is szükség lehet!